HÉTKÖZNAPI ILLATOK
Az illatot tartalmazó termékek a mindennapi élet részét képezik. A kozmetikumok, tisztálkodószerek, háztartási és mosószerek többsége illatanyagot tartalmaz. De nézhetjük a levegő illatosítására használt termékeket, például a légfrissítőket és az illatos gyertyák világát is. A széles körben elterjedt használat ellenére kevés információ áll rendelkezésre a bennük használt illatanyagokról.
Bizonyos illatanyagokat régóta ismernek allergia, és a bőrt irritáló hatásúként. Az 1970-es évek végéig a bőrt hatékony gátnak tartották az illatanyagok szervezetbe jutásával szemben. Mára már bizonyítást nyert, hogy a bőr nem jelent hatékony gátat számos anyagnak.Ezen anyagoknál a belépést követően fennáll a teljes testet érintő hatások lehetősége. Az illatanyag tartalmára vonatkozó információk hiánya rendkívül megnehezíti annak megállapítását, hogy konkrétan allergénekről van-e szó.
HOGYAN ILLATOLUNK?
 |
A szaglás az egyik legősibb érzékszervünk.
Az illatanyagok hatással lehetnek az agyra és ez által idegrendszerre.
A szaglóutak biztosítják az érzékszervek közül a legközvetlenebb kapcsolatot az aggyal.
Az orrban lévő receptoroktól (olyan idegvégződés, mely külső /pl. fény-, hang-, hő-/ vagy belső ingert más, a többi sejt számára érzékelhető jellé /általában feszültséggé/ alakít) indul egy közvetlen útvonal, ahonnan az idegimpulzusok az agyba jutnak. Itt kapnak a szagok értelmet, és jelentést
A szaglóreceptorok az orrüreg tetején található szaglóhámban találhatóak. Körülbelül 5 cm2-en terülnek el, és jellemzően körülbelül 10 millió receptorsejtet takarnak. A többi szenzoros receptor számát nagyban befolyásolja az életkor, és az egészségi állapot (pl. hogy az egyén dohányos-e). A nők szaglási érzékenysége fejletebb, mint a férfiaké, érzékenységük pedig élesebb az ovulációnál.
Míg a szagló receptorok csak az orrban találhatóak, a trigeminális receptorok (arcideghez tartozó receptor) a szemekben, az orrban, a szájban, az arcon, a fejbőrön és a légutakban vannak jelen.
A szagérzékelést a szín is befolyásolhatja. Mikor az ismert szagokat szokatlan szín helyzetbe helyezik, nehezebb azonosítani a szagot. Ennek nagyon hasonló a mechanizmusa, mint a színeknek az ízek érzékelésére gyakorolt hatása. Fontos azonban megjegyezni, hogy illatból akár 10 000 különbözőt is érzékelhetünk, de színből csak 200-at tudunk megkülönböztetni. Ezt sokan kihasználják a termékek marketingjében.
AZ ILLATMARKETING
A szaglással kapcsolatosan az agyunk az érzelmeinket is befolyásolni tudja. De a szaglás felelős az emlékek feldolgozásáért is. Például az illatra, akár 50 évig is emlékszünk. Az illatmarketing növeli az eladásokat és a vásárlói hűséget, mivel az illatok, aromák vagy a parfümök kellemes élményt keltenek.
A Rockefeller Egyetem emberi érzékszervekkel foglalkozó tanulmánya szerint az emberek csak 5%-ára emlékeznek annak amit látnak, 2%-ára annak amit hallanak, és 1%-ára annak amit érintenek. A megszagolt dolgok 35%-a azonban megmarad a memóriában.
Az illatosított termékek széles körű használata legyen szó, mosószerről, szappanról, parfümről, dezodorról stb. megteremti azt az élményt hogy az illat “háttér” mindig jelen van.
Annak érdekében, hogy a termékek ebben az illat káoszban felismerhetők legyenek, intenzív és hosszan tartónak kell lenniük. Hagyományosan a jó parfüm tartós, akár 6-8 óráig is tart. A mosószerek illata most már akár egy hétig is tarthat.
 |
A marketing szakemberek a környezetükhöz készült háztartási termékek népszerűsítésére is használják előszeretettel, az illatok pszichológiai vonzerejét. Igy egy adott képet hoznak létre a fogyasztó elméjében, és így skáláznak fel egy tulajdonságot. Az illatanyagok elsősorban illékony vegyületek, amelyek mind a beltéri, mind a kültéri levegő minőségét befolyásolják. Például a fenyőillatot a fürdőszobákhoz, a virágillatot a hálószobákhoz, a fűszeres vagy citrusos illatok a nappalihoz kapcsolódnak. Mindez segíti a termék marketingjét, és a piaci részesedés megtartását. |
Annak érdekében, hogy szagot érezzünk, az anyag molekuláinak a levegőben kell terjedniük. Az illatanyagok illékony szerves vegyületek (VOC: Volatile Organic Compound) összetett keverékei. A levegőben lebomlanak, keverednek más anyagokkal, és új vegyületeket képeznek.
Ha nem jó az illat igyekszünk semlegesíteni ezeket az illatokat. Ilyenek lehetnek az egészségügyi intézményekben lévő kellemetlen szagok, aknaszag, nyilvános wc-kben terjengő szag, testszagok öltözőkben, penész szag, csatornabűz, stb
A felhasznált aroma összetétele döntő jelentőségű.
EGÉSZSÉGTELEN ILLATOK
Az illat formulák üzleti titoknak minősülnek, ezért a termék illat részét alkotó összetevők nem szerepelnek a címkéken. Az illatosított termékek EPA (U.S. Environmental Protection Agency, – Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatósága) általi vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az illatosított termékek olyan anyagokat tartalmaznak amelyek alacsony szinten toxikológiai jelentőséggel bírtak.
A talált anyagok között volt a benzaldehid és toluol is. A benzaldehid légúti és bőrszenzibilizációt (bőrrel való érintkezéskor allergiás reakciót vált ki) okozhat, de akár lehetséges mutagén (a gén mutáció gyakoriságát természetes mennyiség fölé emeli) is. Az idegeket, és a májat célozza meg.
 |
A toluol szem-, bőr- és légúti irritációt okoz, belélegezve szisztémás (teljes testet érintő), valamint neurológiai hatással bír. A limonén (a citrom frissítő illata) egy gyakori terpén, amelyet például légfrissítőkben és tisztítószerekben is használnak. Oxidációja során olyan anyagok képződnek, amelyek a tüdőt és a bőrt egyaránt érzékennyé tehetik.
A szagok mintegy 70%-a stimulálja az arcideget valamilyen mértékben.
A szaglás nagyon alacsony koncentrációjú szaganyagokat képes érzékelni. Nem képes azonban érzékelni ugyanazt a szagot ugyanabban a koncentrációban hosszabb időn keresztül.
A VOC-k (illékony szerves vegyületek) összefüggésbe hozhatók a légúti betegségek súlyosbodásával, mint pl. az asztma. A California Air Resources Board (Kaliforniai Levegőminőségi Testület) szerint az 1990-ben mintegy 265 tonna VOC-t bocsátottak ki fogyasztási cikkek használatából fakadóan a kaliforniai levegőbe minden nap!
KÖRNYEZETI HATÁS
A legtöbb szappan, sampon és egyéb fürdési termék tartalmaz illatanyagot. De a legtöbb háztartási tisztítószerhez és mosószerhez is adnak ezekből. Ezen anyagok nagy része a szennyvízbe kerül. Sok vegyületet a vízkezelés nem szűr ki, és így a természetes vizeinkbe kerülnek. Felhalmozódnak a vízi élővilágban és szennyezik a táplálékláncot.
Vegyük például a pézsmát.
 |
A pézsma (vagy mósusz) ritka és értékes, állati eredetű illatszer. A párosujjú patások rendjébe tartozó pézsmaszarvasfélék hímjei termelik az éppen erről az anyagról pézsmamirigynek nevezett prosztatájukban. A termelt mósusz a pézsma zacskóban gyűlik össze, a párválasztásban, és egymás felismerésében van szerepe. Tartós illatát sajátos illatanyagának, az alkoholban jól oldódó muszkonnak köszönheti. Illatszerekhez adják rögzítő anyagként. Drága, ezért hamisítják. |
Kiváltására mesterségesen pézsmát állítanak elő. Ezek az olcsón előállítható vegyületek ugyan utánozzák a természetes pézsma illatát, de irritálhatják a bőrt. Emiatt például kozmetikai készítményekben csak olyan helyen alkalmazzák amely a testtel rövid ideig érintkezik.
A pézsma vegyületek folyamatosan felhalmozódnak de csak lassan bomlanak le. Megmaradnak a vízi élővilág, lehetnek akár a kagylók, akár a halak szöveteiben is mérhető mennyiségben. Norvég kutatók szintetikus pézsma vegyületeket találtak a szabad levegőben, nemcsak a városi, hanem a távoli területeken is. Ezek az anyagok „maradó szerves szennyező anyagoknak” tekinthetők.
 |
Levegőre érzékeny illat vegyszerek is léteznek mint pl. a peroxidok (R−O−O−R szerkezetű vegyületek) Ezek a légúti irritáló anyagok és részecskék, okozzák gyakran a gyulladásos reakciót a tüdőben. Már 10 µm-es részecskét vagy kevesebbet belélegezhetőnek tekintünk. A „légfrissítő” szavak arra utalnak, hogy az ilyen termékek javítanak a levegő minőségén. A valóságban az ellenkezője igaz. |
A légfrissítő toxicitását értékelték azáltal, hogy egereknek zártak egy kereskedelemben kapható légfrissítővel “illatosított” helyiségbe egy órán keresztül. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a belélegzett levegő érzékszervi és tüdőirritáció okoz
 |
Az illatok amik nap mint nap jelen vannak életünkben. A vendéglátóiparban az illatmarketing gondoskodik arról, hogy hangulatos légkört teremtsen. A pékségek a friss kenyér illatával tudnak több terméket eladni. De a kávézók is, a frissen főzött kávé illatával tudnak minket becsalogatni az üzletükbe. A példákat még számosan lehetne sorolni.
De sajnos nem minden illatmarketing technika egészséges. Gondolkozott már azon miért fáj a feje, amikor boltban jár? Vagy miért nehézkes a levegővétel az irodaházban? |
Tehát nem mindegy mit illatolunk nap mint nap.
Alapvető fontosságú, hogy az az iparág, amely önszabályozott, és továbbra is lenni kíván, az aggályokat egyenes és felelősségteljes módon azonosítsa és kezelje.