ÜRÍTEM POR-ARAMAT
Takarítóként mindennap megkapjuk, hogy most kevesebben vagyunk bent az irodában nem kell annyit takarítani, cserébe ezt meg ezt tegyék meg helyette. Van amikor bosszankodom ezen, de van amikor csak legyintek. Miért?
Miért gondolják a megrendelők, hogy ki lehet hagyni mondjuk egy asztalt a törölgetésből. (Ennek a viselkedésnek számtalan példáját láthattuk 2020, 2021-ben a pandémia alatt, de ide sorolhatók a szabadságok, homeoffice-ok is.)
Egy email 2020 októberéből:
….
Mert bár ha (egyszerre) kevesebben is vannak bent, a kolléga aki „csak beugrott”, leül az asztalához elvégezni egy feladatot, és máris összefogdossa azt.
Vagy aki csak a ‘postájáért’ jött, majd meg iszik egy kávét, teát.
Vagy aki ‘megbeszélni’ jött valamit, majd távozás előtt a mosdóba megy.
Ezek mind olyan helyzetek melyek a napi élet rutinjai és nem látom mitől lenne kevesebb a takarítani való.
Lássa be nem ugyanaz kéthetes kávé foltot eltüntetni. Vagy a szemeteszsák cseréjekor a nem tökéletes visszaillesztés miatt keletkezett hézagon át, befolyó joghurt vagy egyéb szennyeződést ki sikálni az edényből.
Ezek megelőzhető, és heti szinten könnyebben kezelhetőek.
…
Nyilvánvalóan, másképp gondolkodik a megrendelő, és a vállalkozó. Eme szakadékot kívánom áthidalni cikk sorozatomban melyből most a szennyeződések legvitatotabb rétegéről a porokról irok tényszerűen.
PORBÓL LETTÜNK…
 |
Az embereknek általában nehézséget okoz megérteniük, hogy a por miként száll a levegőben és hogyan rakódik le újra és újra a felületekre, még takarítás után is, elsősorban azért, mert a por mozgása és működése sokszor láthatatlan és rejtett. A por egy állandóan jelen lévő kihívás, és számos helyen megtalálható, akár láthatatlanul is. A legtöbb por az utcáról, a ruházatunkból és a bútorainkból származik. Emellett hajszálakból, állati szőrből és szennyeződésekből is áll, melyek mind hozzájárulnak a por mennyiségének növekedéséhez. Ez az apró szemcsés anyag megtelepszik a felületeken, a szőnyegekben, a bútorokon és még a levegőben is lebeg. A legtöbb por szabad szemmel láthatatlan, így gyakran nem is veszünk róla tudomást, de jelenléte mindenképpen érezhető, főleg ha az allergiás reakciókat okoz. |
A POR KELETKEZÉSÉNEK FOLYAMATA
Először is kezdjük onnan hogy a porok fajtái szerint megkülönböztetünk:
 |
szervetlen port, például homok, kőpor, üvegpor, illetve |
 |
szerves port, például mikroorganizmus, gomba spóra, virágpor. |
A por szemcsék csak tömegében láthatók. Ezért egy darabot mikronban mérünk.
A mikron egy nagyon kicsi méret, amelyet olyan kicsi dolgok mérésére használnak, amelyek szabad szemmel nem láthatók. Mikron is nevezik, szimbóluma µm. Egy mikron egyenlő a méter egy milliomod részével. Ha képet szeretnénk kapni arról, milyen kicsi a mikron, az emberi hajszál átmérője 50 és 100 mikron közötti, de hogy ezt lássuk erős mikroszkópra van szükségünk. Ez sokkal kisebb, mint a testünk legtöbb sejtjének mérete. De a gyapjú finomságát, vagyis a szál vastagságát is mikronban fejezik ki.
 |
MI AZ AZ ÜLEPEDÉS? Fontos tisztázni, hogy ezek a porszemcsék megjelenésük után “megpihennének” valahol. Ezek vízszintes felületek amik “csak útba esnek”. Ezt hívják a geológiából kölcsönözve ülepedésnek. Ülepedés az a folyamat, amelyben az üledékek (az üledékek szilárd anyagok, részecske vagy szemcse formában) lerakódnak a felszín bizonyos területein. |
A porok az ülepedés szempontjából a következőképpen csoportosíthatók:
–szemcse méretűek ezek gyorsan ülepednek 10 és 1000 mikron. A 10 mikron átmérőjű szemcsék ülepedési sebessége körülbelül 0,05-0,1 cm/s lehet (a 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra leforgása alatt leülepednek a levegőben)
–szemcsénél kisebb méretű lebegő porok <10 mikron. Az 1 mikron átmérőjű szemcsék esetében ez az érték jóval kisebb, körülbelül 0,001 cm/s körül lehet (más néven szálló por)
A még ennél is finomabb porok a mindenütt jelenlévő légmozgásban egyáltalán nem rakódnak le. Gyakorlatilag korlátlan ideig lebegésben maradhatnak. Az ilyen porokat lebegő anyagoknak is nevezik, amik gyakorlatilag azonosak a füstökkel.
A füstök lényegében gázban, leginkább levegőben található diszperz (diszperz rendszerek egymásban fel nem oldódó, csak egymásban eloszlatható összetevőkből állnak) szilárd anyagok.
ÜLEPEDÉS SEBESSÉGE
A szennyeződések ülepedési sebessége jellemzően nagyon változó és függ a környezeti körülményektől, valamint a szennyeződés saját tulajdonságaitól. Általánosan elmondható, hogy a nagyobb szemcsék gyorsabban ülepednek, míg a kisebb szemcsék lassabban.
Ezek az értékek csak becslések és általános iránymutatások.
 |
Fontos megjegyezni, hogy a szennyeződések ülepedési sebessége csak egy tényezője annak, hogy mennyi idő alatt rakódnak le a felületekre. A pontos ülepedési sebesség mérése laboratóriumi körülmények között történhet speciális eszközök, és módszerek segítségével. De vannak más tényezők is, amik szerepet játszanak, mint például a felület tulajdonságai, a levegő mozgása és a szennyeződések forrásának intenzitása.
Ezért általános szabályként elmondható, hogy a szennyeződések folyamatosan rakódnak le a felületekre, és a rendszeres takarítás szükséges ahhoz, hogy azokat hatékonyan eltávolítsuk.
Az embereknek a megértéshez és az elfogadáshoz gyakran szükségük van a tudatosság és a felvilágosítás növelésére arról, hogy a por valóban egy állandóan jelenlévő dolog az életünkben, és hogy hogyan lehet hatékonyan kezelni annak kialakulását és terjedését. Erről szólt cikkem.