Seprű: A mindennapok varázspálcája

Seprű a történelem viharában
Az elektrosztatikus mikroszálak, vagy a gondosan megtervezett porszivók semmiféle összeállítása nem helyettesítheti a söprés érzetét. Azt a csendes erőt, amelyet elegáns mozdulatok vezérelnek, és amelynél a hang a sörtékről a kézig visszhangzik felfelé. Miért működik úgy, ahogy működik?
A seprű egyik legkorábbi formáját vesszőseprű néven ismerik. Nyélre kötött gallyakból készültek.

19. század előtt a seprűkészítés sajátos művészet volt; a legtöbbet otthon készítették, bármilyen anyagból, ami kéznél volt. Az alapterv az volt, hogy a seprőköteget kötéllel vagy vászonzsineggel fából készült rudazatra kötötték. Bár a sörték különféle anyagok lehettek, például szalma, gyógynövények vagy gallyak, a vesszőseprű hagyományosan mogyorófából készült, a sörték pedig nyírfagallyak. Takarítóeszközként nem igazán voltak hatékonyak, emelett állandó javításra vagy cserére szorultak.

A vesszőseprűket melyet ma is kültéri seprűként értékesítenek az áruházakban, az Életfához köti, amely az ókori pogány Európa fontos szimbóluma volt.
A legkorábbi időkben a seprűket barkákkal lefele lógatták a lakásban, hogy elűzzék a gonosz szellemeket, a negatív energiákat, és megvédjék az otthont és mindenkit, aki benne lakik. Máshol az ajtó fölött volt úgy, hogy a barkák az ajtó nyitásának irányába néztek.

Boszorkányság?

A kelták a seprűt a tündérekkel hozták összefüggésbe, valószínűleg a fához való viszonya és az erdei szellemekben való általános hiedelem miatt. A történet szerint a boszorkány belép az erdőbe, és megkéri a Tündéreket, hogy mutassanak neki utat a tökéletes fához, ahol botot gyűjthet egy seprűhöz. Mesébe illő azaz elgondolás, hogy egy mágikus nép segítségével biztosítsák a seprű varázslatát, az elkészülte után.
Írásokból tudjuk, hogy a hagyományos boszorkányseprű kőrisnyélből és nyírfagallyakkal készült. A gallyakat vékony fűzfadarabokkal  kötötték a nyélre. A korai boszorkányok az aktuális évszak virágaival dekorálták a seprűket, amelyeket dekorációs madzaggal, később színes szalaggal diszítettek.

A boszorkányseprű egyike azon kevés eszközöknek, amelyeket az isteni erők egyensúlyának tekintettek. Ez egyaránt része a férfi energiáknak (a fallikus nyél) és a női energiáknak (a barkák).  A középkori ábrázolások pogány termékenységi rituáléra is visszavezethetők, melyen a résztvevők vasvillákkal, seprűkkel (alapvetően fallikus szimbólumokkal) próbáltak minél magasabbra ugrani, ezzel a növények minél magasabbra növését próbálták elősegíteni. A rituálé visszaköszön egy esküvői szokásnál is; a seprű átugrása.  Kapuként vagy ajtóként is használták rituális szertartáson. Ekkor a boszorkány rajzol egy mágikus kört, belép a körbe, majd a seprűt az “ajtóra” helyezi, hogy távol tartsa a nem kívánt energiákat vagy embereket.

Napjainkban

Mára már a partvisok és seprűk alapvető eszközei a takarításnak, mindennapi és nagyobb feladatokhoz egyaránt hasznosak. Ezek az eszközök különböznek sörtéik sűrűségében, fejük szélességében és felhasználási céljaikban.
Hajlékony sörtéinek és kiváló egyensúlyának köszönhetően van, hogy egy seprű jobban söpör, mint a versenytársak. Vannak seprűk, amely nagyobbak és kevésbé rugalmasak, mint néhány más seprű. Némelyek nehezebb nyéllel veszítenek valamennyit könnyedségükből, de ez előnyt jelenthet, ha súlyosabb darabokat söprünk össze. Szóval megannyi féle, és fajtájú van ebből az alapvető eszközből.

Fajták, tipusok

A szintetikus sörték a legjobbak a partvisokhoz, mert immunisak a rothadásra, és meleg, szappanos vízzel tisztíthatók. Elvétve még találni, de már kevesen gyártanak lószőr sörtéjű partvist.
A sörtéknek mesterségesen kopott hegyekkel kell rendelkeznie, amelyek célja, hogy felfogják a port, a szennyeződést és a szőrt a seprőfelületen..
A legjobbak szögletes sörtékkel rendelkeznek, amelyek benyúlhatnak a sarkokba és a bútorok alá. A partvisok feje szélesebb, ami ideális nagyobb területek gyors tisztításához. Gyakori méretek között szerepel a 28 cm, 30 cm, 40 cm és akár 60 cm szélesség is. A hagyományos seprűk feje általában keskenyebb, mint a partvisoké.
A sörték egyedi merevsége és hossza is szerepet játszik a partvisok általános textúrájában. A hosszú, puha, hajlékony sörték szétszórják a port, ahelyett, hogy szép halmot alkotnának, a vastag, merev sörték pedig nem nyúlnak be a szűk sarkokba.

A jó partvis titka: legyen minél sűrűbb, nem túl puha, nem túl merev

Az erős, sörték több törmeléket rögzítenek. A sörtéknek lobogó végei vannak, amik sokkal jobban felseprik az apró részecskéket, és nem hagynak maguk után sokat. Arra számítanánk, hogy egy szélesebb fejű seprű gyorsabban söpri fel a szennyeződéseket. De az a tapasztalatunk, hogy sok széles fejű partvisnak merev sörtéje van, amelyek kevésbé hatékonyak az apró koszok felsöprésében.

A sörték sűrűségét általában a sörték száma egy adott területen határozzák meg. Ez a mérték a sörték száma négyzetmilliméterenként formában fejezhető ki. A sörték sűrűsége jelentős hatással van a takarítási hatékonyságra, mivel befolyásolja, hogy milyen jól tudja az eszköz összegyűjteni és eltávolítani a szennyeződéseket. A sűrűbb sörték általában jobban alkalmasak finom por és apró szennyeződések összegyűjtésére, míg a ritkább sörték hatékonyabbak nagyobb szennyeződések eltávolításában.

Finom por és apró szennyeződések:

Sűrűbb sörték: Jobban összegyűjtik a finom port és apró szennyeződéseket, így alkalmasabbak beltéri felületek tisztítására.
Ritkább sörték: Kevésbé hatékonyak a finom por összegyűjtésében, de könnyebben áthaladnak a nagyobb szennyeződéseken.

Nagyobb szennyeződések:

Ritkább sörték: Jobban alkalmasak nagyobb szennyeződések, például kavicsok vagy levelek eltávolítására, mivel a sörték közötti nagyobb tér lehetővé teszi, hogy a nagyobb tárgyak áthaladjanak.
Sűrűbb sörték: Kisebb szennyeződések seprésére ideálisak, mivel a sörték közötti kisebb tér megakadályozza, hogy a nagyobb tárgyak átjussanak.

Felületi adaptáció:

Egyenetlen felületeken: A ritkább sörték jobban alkalmazkodnak az egyenetlen felületekhez, mivel könnyebben követik a felület kontúrjait.
Simább felületeken: A sűrűbb sörték hatékonyabbak sima felületeken, ahol a finom por és apró szennyeződések összegyűjtése fontos.

Egy olyan seprű fejnek melynek, hosszabb a sörtéje, könnyebben hozzáférhet a kényelmetlen sarkokhoz. De ezeknél a sörték is merevebbek, és ez meggátolja őket abban, hogy eléggé meggörbüljenek ahhoz, hogy az alacsonyan fekvő tárgyak alá kerüljenek. Például, ha a port próbáljuk kiszedni a kanapé alól.

Lobbyseprű

Takarítás során hamar rájövünk, mennyire utálunk lehajolni, hogy lapátot használjunk. Érezzük mennyire  kényelmetlen egy nagy méretű seprűvel összegyűjteni a szennyeződéseket egy kicsinyke lapátba. Sokan mégis elfogadják, hogy a tisztítási folyamat részeként, a seprűnyél beleütközik a vállukba esetleg a fejükbe. Egy jó lobby seprű készlet meg tudja oldani ezt a problémát; a lapát nyéllel rendelkezik, így hajolás nélkül is takaríthat.  De sajnos a legtöbb lobbyseprűnek meglehetősen rövid nyele van, ezért a különböző magasságú embereknél nem mindig kényelmes a használata

Kézi seprű Kézi seprű készletekkel testközelből láthatod, hogy mit söpörsz össze, és ez egyszerre előny és hátrány. Bár sokkal könnyebb a székek és asztalok alatt seperni, de egyáltalában nem kényelmes. A seprű biztonságosan kattan a lapátba, és egy vékony, rugalmas hurok segítségével akár egy szegen is tárolhatja. Hátránya, hogy nem lehet vele gyorsan lefedni a nagy területeket, és egy ilyen kis készlettel az arcod közelebb kerül ahhoz, amit fel akarsz söpörni. A jó oldala az, hogy a szemcsékhez való közelsége biztosítja, hogy nagyobb valószínűséggel mindent megtisztítson, és munka közben nem fog a seprűnyél a fejéhez csapodni.

A lapát

Egy lapát szájának elég szélesnek kell lennie ahhoz, hogy illeszkedjen a seprű fejéhez. Az elülső szélén jó ha van gumiperem. Ennek a peremnek a padlóval egy szintben kell lennie, és rámpát kell képeznie a lapát belsejébe. Ez lehetővé teszi, hogy kevesebb mozdulattal söpörje be a koszt, ahelyett, hogy “csak úgy” söprögetne, és oda-vissza húzzná a lapátot..
A lapát belsejében jó ha vannak bordák, hogy a törmeléket tárolja, különben minden, amit besöpörtek, azonnal kicsúszhat. És megfelelő kapacitással kell rendelkeznie, mert senki nem akar csekély tartalmú lapátot

Gondozás és karbantartás

A seprűt könnyű karbantartani, de a legtöbb ember nem ismeri ennek megfelelő elvégzésének alapvető szabályait.

Első szabály: Ne tárolja a seprűt úgy, hogy a  súlya a sörtéken nyugszik. Akassza fel egy tárolóhurok segítségével, vagy támassza a falhoz úgy, hogy a sörtéi felfelé nézzenek. Ha a seprűt a sörtéin ülve hagyják, a sörték meghajolhatnak, meggyengülhetnek, sőt eltörhetnek, ami lerövidíti a seprű élettartamát.

Második szabály: Időnként mossa meg a seprűjét!

Evidensnek tűnhet egy olyan eszköz mosása, amelyet mindenféle durva dolog eltakarítására használnak, de sokan soha nem gondolnak rá.
Havonta vigye ki a szabadba, és rázza meg alaposan. Ezután egy vödörben, vagy akár a fürdőkádban mossa ki a seprű fejét szappannal és meleg vízzel, és ügyeljen arra, hogy a tisztítószer mélyen a szálak közé is  kerüljön. Rázzon ki annyi vizet, amennyit csak tud, majd hagyja a seprűt egy éjszakán át levegőn száradni. És voilà! Tiszta seprűje van.

A lapátokra is hasonló gondozási szabályok vonatkoznak. Ne tárolja a porlapátot a gumiajkakon támaszkodva, mert az véglegesen meghajlíthatja a gumit. Tisztítsa meg – a kefével együtt, ha van – meleg, szappanos vízzel; majd rázza le, és szárítsa meg levegőn.

Most, már tudja, hogyan kell vigyázni a tisztítószerszámaira, de honnan tudja, mikor kell újakra cserélni őket?    Nos a seprű állapotát ránézésre meg lehet állapítani. Ha a sörték eltörtek, meggörbültek vagy kiestek, és a seprű inkább akadály, mint segítség, ideje újat venni.